PROJEKT - A SZLOVÉN ÉDESVÍZI VIZENYŐS TERÜLETEK VÉDELME ÉS MŰKÖDTETÉSE – WETMAN
A Szlovén édesvízi vizes élőhelyek védelme és működtetése - WETMAN című projekt (a továbbiakban: Projekt) célja hat szlovén – Nature 2000 területként besorolt – vizes élőhely állapotának helyreállítása és javítása. Az érintett területek: Pohorjei láprétek, Zelenci, a Mura holtágai Petesházánál, Planik, Vrhe és Gornji kal. Ezek a területek különböző típusú vizes élőhelyeknek minősülnek (magas és alacsony állású láprétek, mocsarak, tavak, vizenyős és ártéri rétek), amelyeket a múltban nem megfelelően tartottak karban. A vizes élőhelyek Szlovénia legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. Mindazonáltal számos ökológiai, kulturális, turisztikai és esztétikai „előny”-t kínálnak az anyatermészetnek és az emberiségnek egyaránt. Ebből kifolyólag a projekt célkitűzései elsősorban 8 európai veszélyeztetett faj megóvására és – az érintett területeken található – 7 vizes élőhelytípus minőségének javítására és megfelelő természetvédelmi állapotban tartására irányulnak.
A vizes élőhelyek Szlovénia legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. Mindazonáltal számos ökológiai, kulturális, turisztikai és esztétikai „előny”-t kínálnak az anyatermészetnek és az emberiségnek egyaránt. Ebből kifolyólag a projekt célkitűzései elsősorban 8 európai veszélyeztetett faj megóvására és – az érintett területeken található – 7 vizes élőhelytípus minőségének javítására és megfelelő természetvédelmi állapotban tartására irányulnak.
A projekt segítségével az alábbiakat szeretnénk elérni:
- a hidrológiai viszonyok javítása a pohorjei lápréteknél, Zelencinél, Vrhenél és a Mura petesházi holtágánál;
- a túlburjánzott növényzet eltávolítása az összes pilotterületen;
- az invazív halfajok kifogása Gornji kal és a Mura petesházi holtágának térségében;
- a veszélyeztetett élőhelyek rongálódásának, valamint a veszélyeztetett fajták zavarásának megakadályozása célirányosan elhelyezett sétaösvényekkel Zelenci és a pohorjei láprétek térségében;
- a pilotterületek irányítására vonatkozó irányelvek elkészítése és bevonása az ágazati tervekbe, ezzel biztosítva a pilotterületek fenntarthatóságát.
A terepi tevékenységeket nemzeti és helyi szintű kommunikációs kampányokkal támogatjuk.
A Projekt megvalósítási időtartama: 2011. február 1. – 2015. február 1. A projekt becsült értéke 2 144 376 euró, és 50%-ban a LIFE + természet program keretén belül, az EU támogatásával (1 072 188 euró) valósul meg. A Szlovén Köztársaság Természetvédelmi Intézete pályázóként az alábbi partnereket kérte együttműködésre: Szlovén Köztársaság Vízügyi Intézete (IZVRS), Szlovén Halászati Kutatóintézet (ZZRS), Szlovén Erdészeti Intézet (ZGS), Ruše Önkormányzata, Kranjska Gora Önkormányzata és a Szlovén Rádió és Televízió (RTV).
VIZENYŐS TERÜLETEK
A vizenyős területek állandóan vagy időszakosan nedves területek. Ezek az állandó vagy időleges mocsarak, alacsony lápok, tőzeges területek, és egyéb állóvagy folyóvizes, természetes vagy mesterséges területek. A víz édes, félsós és sósvíz lehet. Ezeken a területeken olyan növényeket és állatokat találunk, amelyek fejlődéséhez és szaporodásához nélkülözhetetlen a víz vagy a nedves talaj.
Szlovénia felületének mintegy két százalékát vizenyős területek fedik. A legnagyobb és legérdekesebb vizenyős területek a Ljubljansko barje, a Cerkniško jezero, a Sečoveljske soline, a Zelenci, a pohorjei és a pokljukai lápok, a Mura holtágai és ártéri erdői, a Krakovski gozd, a Dobrava és a Jovsi ob Sotli, és a Škocjani cseppkőbarlang térsége. De ezek csak a legnagyobb és a legismertebbek. A szlovén vizenyős területek többsége viszont kicsi, és ezért még inkább sérülékeny.
Ugyanakkor, a vizenyős területek rendkívüli jelentőséggel bírnak: befolyásolják a terület vízi dinamikáját, megakadályozzák a szárazságot és az eróziót, tisztítják a vizet és a levegőt, hatással vannak az időjárási viszonyokra, és a biológiai sokszínűség valódi kincsestárát képezik.
Mi, emberek, azonban a vizenyős helyekre gyakran, mint jelentéktelen, felesleges és értéktelen természeti jelenségekre tekintünk. Éppen ezért, a múltban, számos vizenyős helyet lecsapoltak, betemettek vagy más módon megsemmisítettek. A 19. század második felében, Szlovénia vizenyős területeinek így mintegy 40 százaléka eltűnt. A vizenyős területek megszűnésével azonban eltűnik a hozzájuk kötődő növények és állatok élőhelye is, így ezek veszélyeztetetté válnak.
A vizenyős területek kiszárításának azonban nem a biológiai sokszínűség csökkenése az egyetlen következménye, elvesznek ugyanis a vizenyős területek biztosította egyéb ökológiai rendszerszolgáltatások is.
A projekt vezető partnere: Szlovén Köztársaság Természetvédelmi Intézete
Projektpartnerek: Szlovén Köztársaság Vízügyi Intézete, Szlovén Erdészeti Intézet, - Szlovén Halászati Kutatóintézet, Ruše Önkormányzata, Kranjska Gora Önkormányzata, Szlovén Rádió és Televízió
A projekt támogatói: Szlovén Köztársaság Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztériuma, Črnomelj Önkormányzata, Zreče Önkormányzata, Maribor Önkormányzata, Slovenska Bistrica Önkormányzata, Slovenj Gradec Önkormányzata, Lovrenc na Pohorju Önkormányzata.
